Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

2017. január 1-jétől lép majd hatályba az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés emelése. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, továbbá a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint a társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7050 forintról (napi összege 235 forintról) havi 7110 forintra (napi összege 237 forintra) nő

Rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülők egészségügyi szolgáltatása

Bővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre azon belföldi személyekkel, akik rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülnek.  A központi költségvetés ezen ellátásban részesülő személyek után havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az ellátás fedezetére.

Őstermelők magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozatai

2016. június 16-ával lépett hatályba az a módosítás, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket. Két pontosítást is tartalmaz a 2017. január 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás az őstermelők ezen nyilatkozata kapcsán.

Az egyik szerint a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat a teljes adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat pedig az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.

Az őstermelőkre vonatkozó másik pontosítás arra az esetre vonatkozik, amikor az őstermelő évközben válik biztosítottá, és ekkor nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról. Ilyen eset lehet például akkor, ha az aktív korú őstermelő munkaviszonyban áll, és amíg a munkaviszonyban is dolgozik, addig őstermelőként nem lesz biztosított. Ha azonban munkaviszonya évközben megszűnik, akkor adott feltételek meglétekor őstermelőként biztosítottá válik. A javaslat alapján az évközben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Ez a nyilatkozat a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Evás adózó magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozata

Evás egyéni vállalkozó is vállalhatja, hogy magasabb összegű társadalombiztosítás megszerzése érdekében magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. A hatályos szabály alapján a nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Ez a határidő azonban módosul, melynek indoka, hogy november hónapról adott járulékbevallás időpontjában általában még nem ismert a minimálbér következő évi összege. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján az evás egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.

Bővül a járulékmentes jövedelmek köre

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján bővül azon ellátások köre, amelyek nem képezik egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját. Erre tekintettel nem kell egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot levonni a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, a rendvédelmi egészségkárosodási járadékból, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítéséből, honvédelmi egészségkárosodási járadékából. Ugyanakkor a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy a járadék, illetve az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. Ez a nyugdíjjárulék fizetés az ellátásban részesülő személy szolgálati idejének megszerzését alapozza meg.

Kiküldöttekre vonatkozó módosítás

A hatályos szabály alapján két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha

♦       a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor olyan előre nem látható körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és

♦       fenti körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

Ha a fentiek alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn. Azaz amennyiben 2017. január 1-jétől kerül sor a fentiek alapján a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés meghosszabbítására, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől fennáll.

Járulék a minimálbér harminc százaléka alapján

A Tbj. hatályos szabálya alapján díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottnak minősül. A Tbj. 5. § (2) bekezdése több olyan tevékenységet is felsorol, amely esetén ezt a szabályt kell alkalmazni, így többek között ide tartozik helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője). A törvénymódosítás nevesíti helyi (települési) önkormányzat választott képviselőit/tisztségviselőit, azaz ide sorolandó a polgármester, a főpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke, a jegyző, az aljegyző is.

Hallgatói munkaszerződés

A hatályos szabály alapján nem terjed ki a biztosítás a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

2017. január 1-jétől úgy módosul a szabály a hallgatói munkaszerződés kapcsán, hogy a biztosítás csak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra nem terjed ki. Azaz nem lesz biztosított a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen munkát végző személy. Ezzel szemben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy biztosított lesz, azaz biztosítottnak minősül a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben dolgozó személy.