A 2015. év végén beharangozott, 2016-ra tervezett adótörvény-változások között hallottunk először arról, hogy a számlázó programokat közvetlenül össze szeretnék kapcsolni a NAV rendszerével. A várakozásokkal ellentétben az idén tavasszal elfogadott adócsomag nem pontosítja kellőképpen a vállalkozásokkal szembeni elvárásokat. Mindösszesen annyi történt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény kibővült egy bekezdéssel (31/b §), amely előírja, hogy 2017. július 1-jétől az áfaalanyok a NAV felé külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesítenek

• a számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról,

• amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja.

• Az adóalany e számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.

A fentiek alapján tehát annyit tudunk, hogy 2017. július 1-jétől az adózóknak automatikus és valós idejű adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a kiállított számlákról az adóhatóság felé, a jelenlegi (a belföldi összesítő jelentésben teljesített) utólagos adatszolgáltatás helyett. Továbbá, hogy az adatszolgáltatás 100 ezer forint feletti áfatartalmú számlák esetében lesz kötelező a jelenlegi 1 millió forint feletti határérték helyett. (A belföldi összesítő jelentésben szerepeltetendő számlákra is a 100 ezer forintos határérték vonatkozik 2017. július 1-jétől.)

Mi lesz a kézi számlákkal?

A valós idejű elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség a jelenlegi tervek szerint csak a számlázó programmal kiállított számlákra fog vonatkozni, a nyomtatványon kiállított számlákat és a nem számlázott ügyleteket nem érinti. Ebben vélhetően nem is várhatunk változást, hiszen az EU áfairányelve nem teszi lehetővé, hogy nemzeti jogszabály kötelezzen minden adózót arra, álljon át a számítógéppel történő számlázásra. A kézi, számlatömbös számlák esetében a valós idejű adatszolgáltatás pedig nem tűnik kivitelezhetőnek, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság ebben a formában sem fog adatot kapni a vállalkozások teljes körétől.

Mik az előnyök?

Az online számlázás bevezetése számos előnnyel járhat az adózóknak. Hosszú távon csökkentheti az adózók adminisztratív terheit. Kiválthatja a jelenlegi adatszolgáltatási rendszer egy részét, például a belföldi összesítő jelentés kimenő számlákra vonatkozó oldalait. Emellett az adóhatósági ellenőrzéseknél sem kell majd a számlákról külön adatot szolgáltatni a NAV-nak.

Továbbá, a valós idejű adatszolgáltatás tervezhetőbbé teszi a költségvetés áfából származó bevételét, hiszen az adóhatóság folyamatosan információt kap az adózók áfapozíciójáról. A tervezhetőség mellett vélhetően az áfabevételek növekedését, a gazdaság kifehéredését is fogja eredményezni az új számlázási rendszer. A tisztességes vállalkozások így előnyösebb helyzetbe kerülhetnek.

Mik a várható hátrányok?

A számlázó programok összekötése a NAV rendszerével ugyanakkor számos kérdést is felvet. Az online számlázás még azoknak a vállalkozásoknak is többletfeladatot fog jelenteni, akik már áttértek az elektronikus számlázásra az adóhatósággal való kapcsolat biztosítása miatt. Azoknál pedig, akik nem elektronikusan számláznak, komoly szoftverfejlesztésre lehet szükség, amely mind költségben, mind időráfordításban jelentős pluszterhet jelenthet az adózóknak.

Az adóhatóság adatokat fogadó rendszerének átalakítása, fejlesztése szintén nem elhanyagolható erőforrásokat igényel. Nem csak a számlázó programok bekötésének technikája, hanem a tisztességes adózók rosszul kiállított számláinak kezelése is megoldásra váró feladat. Kérdés továbbá, hogy az adóhatóság milyen hatékonysággal tudja majd feldolgozni a beérkező információ áradatot.

És ami az adózók számára talán a legfontosabb: ha az adattovábbítás nem megfelelő biztonságú csatornákon történik, az komoly kockázatot jelent számukra, hiszen a számlaadatok üzleti titkokat, szenzitív információkat tartalmaznak. Az adóhatóságnak ugyanis rálátása lesz az adózó teljes partnerállományára. Az adatvédelem és az adatszivárgás megakadályozása mindannyiunk közös érdeke.

Amire számíthatunk tehát, hogy 2017. július 1-jétől csak olyan számlázó szoftvert, integrált (ERP) rendszert lehet használni, amely számlázáskor a számlaadatokat képes online módon a NAV felé továbbítani. Pontosító részletek még váratnak magukra.